1. elem: Afrikát hallgatjuk

Bemelegítés: Ki kicsoda?

• A diákok körben állnak.Egymás után, a körben haladva, és a lehető leggyorsabban kimondják (kereszt)nevüket. Ezt a kört többször megismételjük, minden alkalommal gyorsabban, mint az előző körben, amíg szinte nem is hallunk szünetet az egyes nevek között.
• A második fordulóban a tanulók már nem a saját nevüket mondják ki, hanem a a jobb oldali szomszédjuk nevét.
• A diákok kilépnek a körből, és helyet cserélnek mindegyik kör után, így minden egyes
  

  A nevek ritmusokká változnak…

  A diákok körben állnak, és együtt dobogják a ritmust, felváltva a jobb és a bal lábukkal.

  Amikor a jobb lábukkal dobbantanak, olyankor egyben a jobb kezükkel (tenyerükkel) a mellkasukon is verik a taktust. Amikor a bal lábukkal dobbantanak, olyankor a jobb kezükkel a jobb combjukra ütnek. Mindenki folyamatosan ismétli ezt a mintát.

  • 1. kör: Az egyik diák a mellkasára csap, és ritmikusan kimondja a nevét. A következő mellkasütéstől már az egész csoport megismétli a tanuló nevét. Ahogy a körben haladnak, a tanulók egymás után mellkasütésre kimondják a nevüket, amit az egész csoport minden alkalommal megismétel a következő mellkasütésre.
  • 2. kör: ugyanúgy, mint az 1. körben, azzal a különbséggel, hogy a diák most a kezével ritmikusan lejátssza a nevének ritmusát, s a csoport elismétli.
  • 3. kör: A diákok továbbra ritmikusan lejátsszák a nevüket, de már nem mondják ki.
  • 4. kör: Minden nevet egymás után lejátszanak, csoportosan, vagyis csoportritmust alkotnak.
  • 5. kör: Mint a bemelegítés során – a körben álló diákok most helyet cserélhetnek. A körben a sorrend változtatása új ritmusmintákat teremt.

Ritmikus névláncok

A diákok kis, négyfős csoportokban eldöntik a névsort, és többször is elpróbálják az így kapott ritmusmintát, míg minden tanuló magabiztosan és szinkronban nem játssza. A csoportok ezután bemutatják ritmusukat az osztály előtt. Ezután két csoport összeáll, és elpróbálják mindkét ritmust, úgy, hogy egy időben játsszák le őket, s így megalkotják legelső poliritmikus játékukat. A tanárnak azzal kell támogatnia a csoport munkáját, hogy közben átható, stabil ütemet üt.

Mandinka nyelven, szabad fordításban:

Én vagyok Fatou, a szépséges Fatou;

Fatou a nevem, s én szeretem

Fatou yo

… egy hagyományos és igen népszerű dal, amely nemzedékek óta ismert Szenegál különböző régióiban. Fatou egy nagyon elterjedt leánynév. Nyugat-Afrikában nem kap minden gyerek külön nevet, hanem egy családban sorban ugyanazt a nevet kapják. Sok lányt neveznek „Fatou”-nak vagy „Bintou”-nak, és sok fiút „Cheikh”-nek vagy „Abdoulaye”-nak. Hagyományos és elterjedt zenei gyakorlat, hogy az emberek nevét dalban éneklik ki, ami az elismerés és a tisztelet kifejezésére is szolgál mindenki felé, aki a közösséghez tartozik.

A továbbiakban a névritmusok és a dal ritmusa lesz a kiindulópont ahhoz, hogy felfedezzük a nyelv és a ritmus közötti szoros kapcsolatot.

A tanár vagy énekli a Fatou yo dal refrénjét a tanulóknak, vagy a tanulók meghallgathatják az alábbi YouTube-videón (legalább 1:05-ig), majd elismétlik. A szöveget a lejegyzés szerint kell énekelniük.

• A diákok és a tanár álljanak körbe.
• A tanár röviden ismerteti a Fatouyo dal eredetét és jelentését.
• Atanár énekli a dalt, a tanulók pedig tapsolják a ritmust, amint meghallják a „Fatou” nevet  a dalban.
• Ahogy a dal ismétlődik, a „Fatou” név helyett különböző tanulók nevét mondják ki, akár kevert sorrendben vagy egymás után, ahogy éppen szeretnék. A tapsolás ritmusa a tanulók nevével változik.

Kísérőritmusok:

Minden kíséretet együtt, csoportosan játszanak le. Az osztályt ezután három csoportra osztjuk, és mindegyik választ egy kísérőmintát.

1. kíséret:„Fatou”: a diákok ritmikusan énekelnek és tapsolnak, amikor meghallják a „Fatou” szót a dalban.

• 2. kíséret: „dalritmus”: a tanulók eldobolják a dal ritmusát mindkét kezükkel, a combjukon.

• 3. kíséret: „ütem”: a diákok ugyanabban a szekvenciában játszanak le egy ütemet, mint a bemelegítési fázisban.

• Mindhárom csoport eljátssza mindhárom kísérőmintát a dallal.
• A diákok lejátsszák mindhárom kísérőmintát, miközben „csendben” eléneklik –azaz magukban ismételgetik – a dalt.

• A csoportokban minden testtel kiadott hangot megváltoztatnak.

Előadásgyakorlat

A diákok körben ülnek, és egy afrikai zenész élő előadását hallgatják; vagy ennek alternatívájaként hagyományos hangszereiket megszólaltató afrikai zenészekről néznek videót.

Átgondolásra javasolt kérdések:

• Milyen játéktechnikák voltak újak számodra?
• Milyen hangszerek voltak újak számodra?
• Miben más ez, mint az általad már ismert zenék?

Egyszerre csak hárman! – Felfedezés a körben

A diákok körben, székeken ülnek:

• Különböző afrikai ütőshangszerek, mint például a kalabas,a kesz-kesz, a kobasza, a vízdob, a mbira / kalimba (hüvelykujjzongora), különböző csörgők, csengők, hasított dobok, fatömbök, a balafon (xilofon) a kör közepében sorakoznak.
• A tanár kiválaszt három tanulót, akik kipróbálják a körbe zárt hangszereket, hogy teszteljék a lehetséges hanghatásokat. Amikor a tanulók a próba végére érnek, egy másik tanuló megy a kör közepére. Nem tartózkodhat egyszerre háromnál több tanuló a kör közepén. A sorrendjüket nonverbálisan egyeztetik, érzékeltetéssel, véletlenszerű kölcsönhatással hármuk között a kör közepén, az őket hallgató tanulók gyűrűjében.

A Fatou yo hangszeres előadása

• • A diákok elrendezik a hangszereket a körben, csoportosítva a hasonló hangzású ritmushangszereket, hogy azok egy-egy hangszeres állást alkossanak (pl. csörgőállást, dobállást, csengőálást).
  • A diákok három egyenlő méretű csoportot alkotnak, állásonként egyet-egyet.

  Mindegyik csoport instrumentális játéktechnikára viszi át a három kísérőritmus egyikét.

  Rövid próba után minden csoport bemutatja instrumentális változatát. Ezután mindhárom hangszeres csoport eljátssza a dalt.