Inspiráció a néphagyományokból és szertartásos folklórból

Csehország területén máig eleven több olyan hagyomány és népszokás, amelyek a népi kultúra hagyományai közé tartoznak. Ezek leggyakrabban szertartásos helyzetekhez, jellegzetes viselkedésformákhoz vagy ünnepi alkalmakhoz kapcsolódnak az egyén vagy a társadalom életében. Általában évenkénti, családi szokásokat tartunk számon a néphagyományok közt (továbbá mezőgazdasági, vallási stb. szokásokat), azon szertartások szerint, amelyekben jelen vannak. A szertartások közé irodalmi, énekes, zenei, táncos és színelőadói struktúrák is tartoznak (Kandert 2007).

A népi hagyományok és népszokások egyebek mellett a farsangi hagyománykörhöz kötődnek, amely a mai napig megőrződött – s nemcsak Csehországban, hanem Európa legkülönbözőbb területein is. A tél és a tavasz fordulópontján évről évre életre kel. Gyakori velejárója a körmenet, amelyen a felvonulók jelmezt öltenek, féktelenül és vidáman szórakoznak, és széles körű az aktív és a passzív részvétel (Frolec 1979). A farsang a háromkirályok ünnepétől a nagyböjtig terjedő időszak. A végét a (v)ostatky, voračky, masopust, končiny, fašank elnevezésű ünnepkör jelöli (Večerková 2000). A farsang utolsó három napján különböző szokások érvényesülnek; a legjellemzőbb formájuk a farsangi felvonulás. A karneváli meneten a termékenységvarázslás és a védőmágia motívumai (medve-, ló- vagy bakkecskekosztüm) kerülnek előtérbe, valamint a halálkultusz (a zsidó öltözet, Staňková 2007).

A farsangünnep sajátos eseménye a férfiak kardtánca, amelyet mindmáig megtartanak Dél-Kelet-Morvaország három helységében. Ezt 2/4 ütemjelzésű dallammal kísérik, s körlánctánc formájában, ugrólépésekkel járják, egyedi sajátossága a fémkarikákkal díszített fakardok, amelyeket tánc közben csörgetnek. Leggyakoribb elnevezése a „pod šable” [„kard alatt”] (Popelka 1979, Matuszková 2000).

Irodalom

  • Frolec, V. (ed.) (1979). Masopustní tradice [Carnival Tradition]. Lidová kultura a současnost [Folk Culture and Today]. Vol. 5. Brno: Blok, pp. 15-16.
  • Kandert, J. (2007). Obřad [Ceremony]. In S. Brouček & R. Jeřábek (eds.). Lidová kultura [Folk Culture]. Národopisná encyklopedie Čech, Moravy a Slezska. Vol. 3. Praha: Mladá fronta, p. 655.
  • Matuszková, J. (2000). Typologie lidového tance [Typology of Folk Dance]. In J. Jančář et al. (eds). Lidová kultura na Moravě [Folk Culture in Moravia]. Vlastivěda moravská. Země a lid. Nová řada. Vol. 10. Strážnice: Ústav lidové kultury ve Strážnici; Brno: Muzejní a vlastivědná společnost v Brně, pp. 306–313.
  • Popelka, P. (1979). Ekologie straňanského masopustního tance Pod šable [The Ecology of a Carnival Dance Pod Šable from Strání]. In V. Frolec (ed.). Masopustní tradice [Carnival Tradition]. Lidová kultura a současnost. Vol. 5. Brno: Blok, pp. 165–171.
  • Staňková, J. (2007). Masopust [Carnival]. In S. Brouček & R. Jeřábek (eds.). Lidová kultura [Folk Culture]. Národopisná encyklopedie Čech, Moravy a Slezska. Vol. 3. Praha: Mladá fronta, pp. 539–543.
  • Večerková, E. (2000). Výroční obyčeje a obyčeje spjaté se zemědělstvím [Annual Customs and Customs Connected with Agriculture]. In J. Jančář et al. (eds). Lidová kultura na Moravě [Folk Culture in Moravia]. Vlastivěda moravská. Země a lid. Nová řada. Vol. 10. Strážnice: Ústav lidové kultury ve Strážnici; Brno: Muzejní a vlastivědná společnost v Brně, pp. 187–213.
  • Zíbrt, Č. (1950). Veselé chvíle v životě lidu českého [Joyful Moments in the Life of Czech People]. Praha: Vyšehrad.