3. elem: Játék a malomban

A következő blokk a vidéki malom környezete által inspirált játéktevékenységek stimulusait tartalmazza. A gyerekek fantáziát és intuícióját a hely és a környező vidék jellege, valamint és a malomban folyó munka ébreszti fel. A tanulók ritmikus, zenei-mozgáskoordinációs és táncjátékokat játszanak, amelyekben az adott témához megfelelő mondókákat és dalokat használnak fel. A kreatív elemek áthatják a zenei-mozgáskoordinációs és táncos elemeket; részei a szövegekkel végzett munkának, a ritmusszerkezetnek és a tartalomnak. A ritmikus és a zenei-mozgáskoordinációs játékokban az improvizáció elősegíti a kreatív gondolkodás fejlődését és a zenei forma iránti érzéket.

A gyerekek képzelete tovább fokozható egy vidéki malomról készült képekkel vagy egy ilyen helyre tett látogatással. A vidéki séták, művészeti tevékenységek stb. kiváló eszközök arra, hogy kiváltsuk a tanulók érdeklődését és kreatív hozzáállását a természet ihlette tevékenységi területeken (3. modul).

A gyerekek körben állva eljátsszák a „malomkereket”. Tapsolnak egy ritmust, metrikai és ritmusérzéküket, tempóérzéküket, zenei memóriájukat, készségüket és fantáziájukat fejlesztik. Ezzel egyidejűleg megtanulják kottában leírni a ritmust, amelyet elképzelnek. Először is, rásegítjük őket, hogy érzékeljék a metrikus lüktetést, majd megkülönböztetik a hangsúlyos és a hangsúlytalan ütemet, s ennek alapján megkülönböztetik a forma metrikai-ritmikai szerkezetét. Csoportosan (vagy külön-külön) értelmezik a ritmusjelöléseket, sorban, egyszólamban vagy többszólamban. A kánon a többszólamúság egy másik változata. A ritmus területén a kreatív képességek intenzívebben fejlődhetnek a rondó formájában – az alapötletet (a) a ritmusbeosztás képviseli; a duolákat (b, c stb.) a diákok hozzák létre, saját zenei képzeletük alapján.

Referenciák: Module 3,

Időtartam: 135 perc

A kreativitás és vállalkozó szellem kulcsszavai: érzékenység a problémák sokfélesége iránt a csapatmunka (zenei csoport), ötletek eredetisége, ötletek áramlása, kitartás, ötletek és megoldások kialakítása, átalakulás a szervezőmunka során, lehetőségek megtalálása, kudarctűrés

Step 1

Arra bátorítjuk a tanulókat, hogy a metrikus lüktetést a malomkerék „dobogásával” érzékeltessék. Körbe állnak, és a szabályos „dobogást” tapssal fejezik ki. Az egyik gyerek ütőhangszeres, aki a tempót diktálja. A többiek megfelelőképpen reagálnak arra, ha ő gyorsít vagy lassít (lásd a tanárok módszertani lapját, malomkerék 1, M3B3ML1e)

Step 2

A háromütemű ritmusokkal végzett játék során a tanulók arra kapnak útmutatást, miként vegyék észre az erős és gyenge ütemeket, valamint ritmuskészségüket fejlesztik. A hangsúlyos (erős) ütemet pl. csapással, a gyenge ütemet tapssal fejezik ki. Az ütőhangszeres ugyanazt a tempót tartja. A körben páros számú tanulónak kell állnia, hogy az ismétlések során más szerkezetük legyen az erős és a gyenge ütemeknek (lásd a tanárok módszertani lapját, malomkerék 2, M3B3ML1e).

Step 3

Mindegyik gyerek ritmusszerkezetet alkot 3/4-es ütembeosztással. Az ütőhangszeres kezdi a játékot; ő jelzi a mértéket, és a többi tanuló egymás után követi. A metrikus lüktetést nem szabad megszakítani. Ha a tanulók nem tudnak saját ritmikus modellt létrehozni, használhatják a módszertani lapon szereplő példákat (lásd a tanárok módszertani lapját, malomkerék 3, M3B3ML2e).

Step 4

Ugyanerre a tevékenységre kerül sor duettben (lásd a tanárok módszertani lapját, malomkerék 4, M3B3ML2e).

A többszólamú értelmezés variánsa a kánon. Osszuk a diákokat két (három) csoportra. A ritmuslejegyzésenjelöljük meg a kezdés helyét, és valósítsuk meg kánon formájában (lásd a tanárok módszertani lapját, malomkerék 5 – canon,  M3B3ML3e).

Step 5

A ritmikus rondójáték. A diákok 4 csoportban dolgoznak, amelyeket az a, b, c, d betűk jelölnek. Mindegyik csoport két ritmikus ütemet hoz létre, 3/4-es ütembeosztással. Felváltva játszanak a rondóelv szerint (lásd a tanárok módszertani lapját, malomkerék 6 – rondo, M3B3ML3e).

Step 6

Zenei-mozgáskoordinációs és táncjáték a Jsou mlynáři chlapi, chlapi és a Běži voda, běži dalokkal. Először is a diákok mindkét dalt megtanulják elénekelni.

Jsou mlynáři chlapi, chlapi [A molnár olyan krapek, krapek (a dal a molnárokról, a malomban végzett munkájukról)]

Fonetikus átírás: /jsɔʊ mlɪna: r̝̊ɪ xlapɪ xlapɪ, gdɪʒ jɪm mli:nɪ klapɪ, jsɔʊ mlɪna: r̝̊ɪ xlapɪ xlapɪ, gdɪʒ jɪm mli:nɪ jdɔʊ. Gdɪʒ jɪm mli:nɪ nɛxcɔʊ klapat, zatʃnɔʊ jakɔ ʃɛlmɪ plakat, jsɔʊ mlɪna: r̝̊ɪ xlapɪ xlapɪ, gdɪʒ jɪm mli:nɪ jdɔʊ/.

Běži voda, běži [Folyik a víz, folyik… (Szerelmesdal az elmúlt szerelemről)]

Fonetikus átírás: /bjɛʒi: vɔda bjɛʒi:, pɔ kamɛni:x ʃʊsti:, zkazal mnjɛ mu:j mɪli:, ʒɛ mɛ ɔpʊsti:, dlɛ slɔvɛtʃka jɛdnɛhɔ pɔzbɪla sɛm mɪle:hɔ/.

A fiúk a Jsou mlynáři chlapi, chlapi kettes lüktetésű dallal dolgoznak, amely a malomban végzett férfimunkához kapcsolódik. Míg énekelik a cimbalomzenekarral kísért dalt, saját képzeletük és fantáziájuk alapján kialakítják a dal tartalmához megfelelő mozdulatokat.

Hasonlóképpen, a lányok a Běži voda, běži, hármas lüktetésű táncdal értelmezésében vesznek részt, amely Északkelet-Morvaországból származik (Lachia régióból), és a „hajdankor” táncaihoz kapcsolódik. A körben álló lányok táncmozdulataikkal reagálnak a dal zenéjére és tartalmi jellegére. Éneküket és táncukat cimbalomzenekar kíséri.

A feladat keretében a diákok:

• alaposan megismerik a ritmusjelölést, s képesek összekapcsolni a testjátékkal
• egyszerű zenei formákon – rondó, kánon – improvizálnak
• ritmikus polifóniát valósítanak meg
• elemi mozgással kifejezik egy dal tartalmát
• koordinálják a mozgáselemeket a lejátszott zenével

• Jsou mlynáři chlapi, chlapi című dal lejegyzése.
•  Běži voda, běži című dal lejegyzése. In F. Sušil (⁷1951). Moravské národní písně s nápěvy do textu vřaděnými [Moravian National Songs with the Melodies Integrated into the Text]. Praha: Nakladatelství Vyšehrad, No. 455.
• Módszertani lapok tanároknak: M3B3ML1e, M3B3ML2e, M3B3ML3e