Vállalkozó szellem: kezdeményezés, vállalkozó kedv
A Musik kreativ+ projekt „A kreativitás és vállalkozó szellem előmozdítása a zene, az előadás és a kulturális együttműködés útján” alcímet viseli, s célja, hogy a tanárokat ellássa azokkal az eszközökkel, amelyek révén ösztönözhetik diákjaikat, hogy fejlesszék a csapatmunkában való kreativitásra és vállalkozásra irányuló készségeiket.
A Musik kreativ+ projekt a kezdeményező kedvet hivatott a hazai és külföldi partnerek közötti kapcsolat gazdagításával támogatni. Az ikerszervezetek vagy iskolák közötti partnerségek fűzik egymáshoz különböző országok tanulóit, amely közvetítheti a Musik kreativ+ csapat szellemiségét az iskolai élet mindennapos szintjén.
A vállalkozói arculat az utóbbi évtizedekben átalakult. Hagyományosan csak a jövedelmező, fejlesztői és kereskedelmi tevékenységeket jelentette, de a vállalkozás ma már egyben egy szervezet, egyesület is, amely nem anyagi hasznot teremt, hanem a szolidaritáshoz és a humanitárius gazdasághoz kötődő tevékenységek létrehozásából profitál. A szemünk előtt formálódik ki a szociális vállalkozó szellem. Egy vállalat vagy vállalkozás immár nem üzleti vállalkozás, hanem lehet akár non-profit szerveződés is (Douba 2002).
Ha a Musik kreativ+ elősegíti a vállalkozó szellemet, a megcélzott nyeresége nem pénzügyi természetű.
A vállalkozó szellem meghatározása
Kalandvágy és kockázatvágy
A vállalkozó szellemet mindenekelőtt a teremtés, a találmány és az innováció iránti vágy, a kockázat és a kaland iránti affinitás jellemzi.
Vállalkozni nem mást jelent, mint egy projektet, egy kihívást elképzelni, megtervezni és megvalósítani; problémákat azonosítani.
Egyénileg és csoportosan
A vállalkozó szellem koncepciója az emberen, az egyénen és a csoporton alapul.
A vállalkozó elme egy csapatprojekt kezdeményezését és kidolgozását jelenti, ami együtt jár azzal, hogy másokat meghallgatunk és tiszteletben tartunk, kezdeményezünk, együttműködünk, közösen építkezünk és kollektívan értékelünk (Rouillan 2011). Alapvető fontosságú megtanulni a szerepek és a feladatok megosztásának mikéntjét, s elsajátítani, hogyan kell egy közös cél érdekében csapatmunkát végezni.
Horizontális és vertikális
Ha a horizontalitás és vertikalitás fogalmai jelen vannak a zene területén (harmónia és ellenpont), akkor a vállalkozó szellemben is jelen vannak. Az autonómia és az együttműködés fejlesztése azt is magában foglalja, hogy keretet szövünk az individualizmus és a kollektivizmus köré, nem függőlegesen – ami hierarchikus viszonyok, egyenlőtlenség és versenyszellem kialakulását jelentené –, hanem vízszintesen: az egyenlőség, a mások iránti nyitottság, az integráció, az együttműködés, az egymással való megosztás előmozdítása érdekében (Dambrun & Darnon 2009).
Ha a függőlegesség jelen van, akkor úgy értendő, hogy helyet, szabadságot biztosítunk egymásnak az önkifejezésre, a felfedezésre és a kísérletezésre.
Emellett a vezető kérdése is felmerül. A projekt során a diákok tudatosítják, mennyire fontos egy vezetőben megbízni, aki egy közülük, s aki egyesíti, megszervezi és vezeti a csapatot; nem önkényesen, ami nem lenne előnyös a kreativitás szempontjából, hanem úgy, hogy a kormánylapátot a kezében tartja egy olyan hajón, amelyen mindenki egy közösen meghatározott irányba evez.
A vállalkozó szellem mint oktatási elv
A tanítás projektalapú megközelítése azt kívánja megtanítani, hogy hallgassunk egymásra, hogy együttesen választott célokat kövessünk. Egy projekt kialakításának és a csapatmunka mikéntjének az ismerete egyet jelent azzal, hogy tudjuk, miként kell javaslatot tenni, másokkal egyetérteni, közösen döntéseket meghozni, önállónak lenni, bízni önmagunkban, és bizalmi kapcsolatot teremteni másokkal. A közös cél kapcsán el kell fogadnunk a nehézségeket és a buktatókat, és fel kell állni, hogy tovább haladjunk (Fayolle 2011), kitartóan és jóindulattal. Némelyik nevelési elv egyben a gazdasági életben megtalálható fogalom is: ilyen a teljesítmény megkövetelése, amelyben mindenki részt vállal; valamint a módszerek kidolgozása (értékelés, jelentések, ülések stb.) az eredmény elérése érdekében (Pepin 2011). Ezek az elemek táplálják és fejlesztik a projektet.
Vállalkozó szellem további jelentése és a Musik kreativ+
A Musik kreativ+ projekt segítségével a legkülönbözőbb – tudományágakat átfogó, inter- és multidiszciplináris eljárásokon alapuló – tevékenységeket és eredményeket képzelhettük el, és dolgozhattuk ki. Ezen eljárások közé tartozik a reklám- és marketingtevékenység is, például egy nyilvános bemutató is: poszterek, sajtóközlemények, rádióinterjúk, fotóriportok, utazási beszámolók, jelmezválasztás, csapatnév, interjúk hivatásos zenészekkel, filmek, versek, bemutatkozó szövegek, hangszerkonstrukciók, árnyjáték, koreográfiatervezés, díszlettervezés…
Irodalom
- Douba, G. (2002). L’entrepreneuriat : de l’esprit d’entreprise à l’esprit d’entreprendre… Cahier de recherche 02-67. p. 4 – 5. Agence universitaire de la Francophonie. Available on http://archives.auf.org/55/1/02-67.pdf
- Fayolle, A. (2010). Développer l’esprit d’entreprendre au sein du système éducatif , p. 15-17 actes du colloque du 07-12-2010 entreprendre pdf, Hors série mars 2011 série L’enseignement technique Développer l’esprit d’entreprendre chez les jeunes p. 14 – 21. AFDET (Association française pour le développement de l’enseignement technique). Available on www.afdet.org
- Rouillan, S. (2010). Quelles sont les compétences liées à la créativité ?, p. 19-21
actes du colloque du 07-12-2010 entreprendre pdf, Hors série mars 2011 série L’enseignement technique Développer l’esprit d’entreprendre chez les jeunes p. 14 – 21. AFDET (Association française pour le développement de l’enseignement technique). Available on www.afdet.org
- Schlienger, P. (2016). Actes du colloque Education, enseignement, pratiques artistiques, et la musique dans tout ça ?, p.18 – Plateforme MVA-FSMA, 26 avril 2016 Maison de la Région à Strasbourg. Available on http://www.fsma.com/actes-du-colloque.html
- Dambrun, M. et Darnon, C. (2009). Individualisme et collectivisme dans les pratiques éducatives : le ying et le yang ? Université Blaise-Pascal, Clermont-Ferrand, Laboratoire de psychologie sociale et cognitive, CNRS. Diversité, n°157, p. 60 (06/2009)
Available on http://www.educ-revues.fr/DVST/AffichageDocument.aspx?iddoc=39216
- Pepin, M. (2011). L’entrepreneuriat en milieu scolaire : de quoi s’agit-il? McGill Journal of Education / Revue des sciences de l’éducation de McGill, vol. 46, n° 2, 2011, p. 303-326. Available on http://id.erudit.org/iderudit/1006441ar
Official texts
- EU législation : Recommandation 2006/962/CE du Parlement européen et du Conseil, du 18 décembre 2006, sur les compétences clés pour l’éducation et la formation tout au long de la vie [Journal officiel L 394 du 30.12.2006].
Compétences clés pour l’éducation et la formation tout au long de la vie
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/FR/TXT/?uri=uriserv:c11090
- Ministère de l’éducation nationale, de l’enseignement supérieur et de la recherche : Le socle commun de connaissances, de compétences et de culture
http://www.education.gouv.fr/cid2770/le-socle-commun-de-connaissances-et-de-competences.html#Le_nouveau_socle_commun_de_connaissances_de_competences_et_de_culture
- Douba, G. (2002). L’entrepreneuriat : de l’esprit d’entreprise à l’esprit d’entreprendre… Cahier de recherche 02-67. p. 4 – 5. Agence universitaire de la Francophonie. Available on http://archives.auf.org/55/1/02-67.pdf
- Fayolle, A. (2010). Développer l’esprit d’entreprendre au sein du système éducatif , p. 15-17 actes du colloque du 07-12-2010 entreprendre pdf, Hors série mars 2011 série L’enseignement technique Développer l’esprit d’entreprendre chez les jeunes p. 14 – 21. AFDET (Association française pour le développement de l’enseignement technique). Available on www.afdet.org
- Rouillan, S. (2010). Quelles sont les compétences liées à la créativité ?, p. 19-21
actes du colloque du 07-12-2010 entreprendre pdf, Hors série mars 2011 série L’enseignement technique Développer l’esprit d’entreprendre chez les jeunes p. 14 – 21. AFDET (Association française pour le développement de l’enseignement technique). Available on www.afdet.org - Schlienger, P. (2016). Actes du colloque Education, enseignement, pratiques artistiques, et la musique dans tout ça ?, p.18 – Plateforme MVA-FSMA, 26 avril 2016 Maison de la Région à Strasbourg. Available on http://www.fsma.com/actes-du-colloque.html
- Dambrun, M. et Darnon, C. (2009). Individualisme et collectivisme dans les pratiques éducatives : le ying et le yang ? Université Blaise-Pascal, Clermont-Ferrand, Laboratoire de psychologie sociale et cognitive, CNRS. Diversité, n°157, p. 60 (06/2009)
Available on http://www.educ-revues.fr/DVST/AffichageDocument.aspx?iddoc=39216 - Pepin, M. (2011). L’entrepreneuriat en milieu scolaire : de quoi s’agit-il? McGill Journal of Education / Revue des sciences de l’éducation de McGill, vol. 46, n° 2, 2011, p. 303-326. Available on http://id.erudit.org/iderudit/1006441ar
Official texts
- EU législation : Recommandation 2006/962/CE du Parlement européen et du Conseil, du 18 décembre 2006, sur les compétences clés pour l’éducation et la formation tout au long de la vie [Journal officiel L 394 du 30.12.2006].
Compétences clés pour l’éducation et la formation tout au long de la vie
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/FR/TXT/?uri=uriserv:c11090 - Ministère de l’éducation nationale, de l’enseignement supérieur et de la recherche : Le socle commun de connaissances, de compétences et de culture
http://www.education.gouv.fr/cid2770/le-socle-commun-de-connaissances-et-de-competences.html#Le_nouveau_socle_commun_de_connaissances_de_competences_et_de_culture