Vállalkozó szellem

Vállalkozó szellem: kezdeményezés, vállalkozó kedv

A Musik kreativ+ projekt „A kreativitás és vállalkozó szellem előmozdítása a zene, az előadás és a kulturális együttműködés útján” alcímet viseli, s célja, hogy a tanárokat ellássa azokkal az eszközökkel, amelyek révén ösztönözhetik diákjaikat, hogy fejlesszék a csapatmunkában való kreativitásra és vállalkozásra irányuló készségeiket.

A Musik kreativ+ projekt a kezdeményező kedvet hivatott a hazai és külföldi partnerek közötti kapcsolat gazdagításával támogatni. Az ikerszervezetek vagy iskolák közötti partnerségek fűzik egymáshoz különböző országok tanulóit, amely közvetítheti a Musik kreativ+ csapat szellemiségét az iskolai élet mindennapos szintjén.

A vállalkozói arculat az utóbbi évtizedekben átalakult. Hagyományosan csak a jövedelmező, fejlesztői és kereskedelmi tevékenységeket jelentette, de a vállalkozás ma már egyben egy szervezet, egyesület is, amely nem anyagi hasznot teremt, hanem a szolidaritáshoz és a humanitárius gazdasághoz kötődő tevékenységek létrehozásából profitál. A szemünk előtt formálódik ki a szociális vállalkozó szellem. Egy vállalat vagy vállalkozás immár nem üzleti vállalkozás, hanem lehet akár non-profit szerveződés is (Douba 2002).

Ha a Musik kreativ+ elősegíti a vállalkozó szellemet, a megcélzott nyeresége nem pénzügyi természetű.

 

A vállalkozó szellem meghatározása

Kalandvágy és kockázatvágy

A vállalkozó szellemet mindenekelőtt a teremtés, a találmány és az innováció iránti vágy, a kockázat és a kaland iránti affinitás jellemzi.

Vállalkozni nem mást jelent, mint egy projektet, egy kihívást elképzelni, megtervezni és megvalósítani; problémákat azonosítani.

Egyénileg és csoportosan

A vállalkozó szellem koncepciója az emberen, az egyénen és a csoporton alapul.

A vállalkozó elme egy csapatprojekt kezdeményezését és kidolgozását jelenti, ami együtt jár azzal, hogy másokat meghallgatunk és tiszteletben tartunk, kezdeményezünk, együttműködünk, közösen építkezünk és kollektívan értékelünk (Rouillan 2011). Alapvető fontosságú megtanulni a szerepek és a feladatok megosztásának mikéntjét, s elsajátítani, hogyan kell egy közös cél érdekében csapatmunkát végezni.

 

Horizontális és vertikális

Ha a horizontalitás és vertikalitás fogalmai jelen vannak a zene területén (harmónia és ellenpont), akkor a vállalkozó szellemben is jelen vannak. Az autonómia és az együttműködés fejlesztése azt is magában foglalja, hogy keretet szövünk az individualizmus és a kollektivizmus köré, nem függőlegesen – ami hierarchikus viszonyok, egyenlőtlenség és versenyszellem kialakulását jelentené –, hanem vízszintesen: az egyenlőség, a mások iránti nyitottság, az integráció, az együttműködés, az egymással való megosztás előmozdítása érdekében (Dambrun & Darnon 2009).

Ha a függőlegesség jelen van, akkor úgy értendő, hogy helyet, szabadságot biztosítunk egymásnak az önkifejezésre, a felfedezésre és a kísérletezésre.

Emellett a vezető kérdése is felmerül. A projekt során a diákok tudatosítják, mennyire fontos egy vezetőben megbízni, aki egy közülük, s aki egyesíti, megszervezi és vezeti a csapatot; nem önkényesen, ami nem lenne előnyös a kreativitás szempontjából, hanem úgy, hogy a kormánylapátot a kezében tartja egy olyan hajón, amelyen mindenki egy közösen meghatározott irányba evez.

 

A vállalkozó szellem mint oktatási elv

A tanítás projektalapú megközelítése azt kívánja megtanítani, hogy hallgassunk egymásra, hogy együttesen választott célokat kövessünk. Egy projekt kialakításának és a csapatmunka mikéntjének az ismerete egyet jelent azzal, hogy tudjuk, miként kell javaslatot tenni, másokkal egyetérteni, közösen döntéseket meghozni, önállónak lenni, bízni önmagunkban, és bizalmi kapcsolatot teremteni másokkal. A közös cél kapcsán el kell fogadnunk a nehézségeket és a buktatókat, és fel kell állni, hogy tovább haladjunk (Fayolle 2011), kitartóan és jóindulattal. Némelyik nevelési elv egyben a gazdasági életben megtalálható fogalom is: ilyen a teljesítmény megkövetelése, amelyben mindenki részt vállal; valamint a módszerek kidolgozása (értékelés, jelentések, ülések stb.) az eredmény elérése érdekében (Pepin 2011). Ezek az elemek táplálják és fejlesztik a projektet.

Vállalkozó szellem további jelentése és a Musik kreativ+

A Musik kreativ+ projekt segítségével a legkülönbözőbb – tudományágakat átfogó, inter- és multidiszciplináris eljárásokon alapuló – tevékenységeket és eredményeket képzelhettük el, és dolgozhattuk ki. Ezen eljárások közé tartozik a reklám- és marketingtevékenység is, például egy nyilvános bemutató is: poszterek, sajtóközlemények, rádióinterjúk, fotóriportok, utazási beszámolók, jelmezválasztás, csapatnév, interjúk hivatásos zenészekkel, filmek, versek, bemutatkozó szövegek, hangszerkonstrukciók, árnyjáték, koreográfiatervezés, díszlettervezés…

Irodalom

  • Douba, G. (2002). L’entrepreneuriat : de l’esprit d’entreprise à l’esprit d’entreprendre… Cahier de recherche 02-67. p. 4 – 5. Agence universitaire de la Francophonie. Available on http://archives.auf.org/55/1/02-67.pdf
  • Fayolle, A. (2010). Développer l’esprit d’entreprendre au sein du système éducatif , p. 15-17 actes du colloque du 07-12-2010 entreprendre pdf, Hors série mars 2011 série L’enseignement technique Développer l’esprit d’entreprendre chez les jeunes p. 14 – 21. AFDET (Association française pour le développement de l’enseignement technique). Available on www.afdet.org
  • Rouillan, S. (2010). Quelles sont les compétences liées à la créativité ?, p. 19-21
    actes du colloque du 07-12-2010 entreprendre pdf, Hors série mars 2011 série L’enseignement technique Développer l’esprit d’entreprendre chez les jeunes p. 14 – 21. AFDET (Association française pour le développement de l’enseignement technique). Available on www.afdet.org
  • Schlienger, P. (2016). Actes du colloque Education, enseignement, pratiques artistiques, et la musique dans tout ça ?, p.18 – Plateforme MVA-FSMA, 26 avril 2016 Maison de la Région à Strasbourg. Available on http://www.fsma.com/actes-du-colloque.html
  • Dambrun, M. et Darnon, C. (2009). Individualisme et collectivisme dans les pratiques éducatives : le ying et le yang ? Université Blaise-Pascal, Clermont-Ferrand, Laboratoire de psychologie sociale et cognitive, CNRS. Diversité, n°157, p. 60 (06/2009)
    Available on http://www.educ-revues.fr/DVST/AffichageDocument.aspx?iddoc=39216
  • Pepin, M. (2011). L’entrepreneuriat en milieu scolaire : de quoi s’agit-il? McGill Journal of Education / Revue des sciences de l’éducation de McGill, vol. 46, n° 2, 2011, p. 303-326. Available on http://id.erudit.org/iderudit/1006441ar

Official texts