Musik kreativ+

Általános ismertető

A Musik kreativ+ tanítási moduljai – az egyes partnerországok által kidolgozott koncepciók útján – a kreativitást, a vállalkozó szellemet, az előadókészséget és a kulturális együttműködést együttesen fejlesztik és előmozdítják.

A kiindulási pont a zene nyílt és témaorientált megközelítése, amelynek célja, hogy változatos esztétikai élményt nyújtson. A modulok a zene megközelítésének Dankmar Venus-féle (1969) öt módszerére támaszkodnak; a kreativitás és a vállalkozókészség különböző szempontjait tárják fel, vizsgálják, és fejlesztik teljesen különböző szinteken: hallgatás, zeneszerzés, átdolgozás, átalakítás, újragondolás, utánzás és moduláció útján. A szakirodalom (Brunner 2015) mindkét területhez hasonló kompetenciákat társít (lásd a táblázatot).

A tanítási modulok azon az elgondoláson alapulnak, hogy a kreativitás és a vállalkozó szellem összefűzhetők egymással, és ezáltal serkentik egymást (Rouillan 2011):

Kreativitás	Vállalkozó szellem
Ötletgazdagság Eredeti ötletek Rugalmasság Képzelőerő Felfedezőkészség Érzékenység a problémák sokfélesége iránt Csapatmunka (zenekarok) Kölcsönhatás a környezettel Kitartás Átalakulás az alkotómunka során Kockázatvállalás az előadás során	Lelkesedés Problémák felismerése Képzelőerő Ötletek és megoldások kialakítása Lehetőségek felismerése Csapatmunka Kölcsönhatás a környezettel Kitartás Átalakulás a szervezőmunka során Alkotómunka és kockázatvállalás Kudarctűrés

A zene különböző megközelítéseit az alkotói folyamat különböző fázisai képviselik (lásd az alábbi ábrát). Iskolai környezetben a zene aktív megközelítése a kreativitás több fázisát serkenti, amelyek az alábbi ábrán láthatók:

A vállalkozó szellem jellemzői a kockázatvállalás, a kísérletező kedv, valamint a felelősségérzet – amelyek elengedhetetlenek a kreatív tevékenységekhez – ennélfogva az összes tanítási modulban megjelennek. Szűkebb értelemben: a vállalkozó szellem érvényesül egy előadás előkészítése során, például olyan tevékenységekben, mint a moderálás, reklámplakátok, blogok, (újság)cikkek, rádióműsorok stb. készítése.

Az egyéni és kollektív kreatív zenei tevékenységek folyamata kutatásra, hallgatásra, felfedezésre, kísérletezésre, vizsgálódásra, a képzelőerő beindítására, alkotásra, együttműködésre, esztétikai döntések meghozatalára, felelősségvállalásra, szervezőmunkára és előadásra serkentik a résztvevőket. A cél nem a verseny, hanem egy közös előadás kialakítása.

Az előadás során a résztvevők egy nagyobb közönség előtt mutatják be eredményeiket (például a szülők vagy egy másik osztály előtt, vagy egy iskolai koncerten), valamint ötleteiket spontán és előkészített előadásokkal az osztályteremben is bemutatják.

A különböző szintű együttműködés központi szerepet játszott a projekt elvi kialakításában. Az ötlettől a megvalósításig vezető úton a projektpartnerek folyamatos megbeszéléseket tartottak, s minden egyes lépést megvitattak és teszteltek.

Az iskolai színtéren az iskolán kívüli művészeti csoportok, a tanárok, a diákok és az egyetemek képviselői közti együttműködés egyértelmű hozzáadott értéket hozott minden résztvevő számára. Az előadók és a befogadók, a tanárok és a tanulók közti folytonos eszmecsere és szerepcsere lehetőséget biztosított az egyes résztvevők nézeteinek ismertetésére, átgondolására és akár megváltoztatására.

Ez az együttműködési forma csupán javaslat; az egyedi körülményektől erősen függ, miként valósítható meg a mindennapi iskolai körülmények közt. Ezért fontolóra lehet venni, hogy egy vagy több zenésszel – akár a helyi zeneiskolával – együttműködjünk-e az egyes modulokban. Ha ez nem lehetséges, a projekt részeként megosztott videók nyújthatnak inspirációt. Másrészt, a javaslatok arra is ösztönözhetik a résztvevőket, hogy hasonló – a tanárok részéről kreativitást és vállalkozó szellemet kívánó – projekteket hozzanak létre hazai és nemzetközi partneriskolákkal.

A tizenhat tanítási modul más-más hangsúllyal kapcsolja össze a területek tartalmát. A modulok egyes részei szükség szerint kombinálhatók, a modulokhoz adott utasításoknak megfelelően:

A modulok áttekintése:

• A hallástól a hangkompozícióig
• Felkészülés egy Performance-ra
• Impulzus: Hang, test, „hangtestek”, hangszerek
• Inspiráció a néphagyományokból és szertartásos folklórból
• Inspiráció a természet hangjaiból
• Inspiráció néptánc, népdal ritmusa alapján
• Lopótökökről és az afrikai élet világáról
• Kreatív szervezés, zenei szervezőmunka
• Találkozás a zenével, a kortárs zene megtapasztalása
• Új Zene szerzése?!
• Vállalkozó szellem az osztályteremben
• Vállalkozó szellem: különböző kommunikációs eszközök fejlesztése
• Vonósnégyes által inspirált kreatív gyakorlatok

Vállalkozó szellem és kollektív zenealkotás

A vállalkozás olyan készségeket fejleszt, amelyek kifejezetten a kreativitáshoz tartoznak; a zene általi kreativitásfejlesztés a vállalkozó szellem kiteljesedését is magával vonja (Rouillan 2011).

Musik kreativ+ kiemelte a párhuzamokat a vállalkozó szellem jellemzői és azon készségek között, amelyek révén egy projekt a zenealkotás szakaszából az Előadás szakaszába léphet.

A kollektív zenealkotás folyamata feltételezi, hogy az egyes szereplők kutatnak, hallgatnak, találkoznak, felfedeznek, kísérleteznek, vizsgálódnak, használják a képzelőerejüket, feltalálnak, együttműködnek, esztétikai döntéseket hoznak, felelősséget vállalnak, szervezőmunkát végeznek, és előadnak.

A munka arról szól, hogy együtt építünk, verseny és versengés nélkül.

A közös cél az Előadás, ami az idegen „performance” szó mindkét jelentése szerint értendő: teljesítményt és előadást egyaránt jelent.

Mindkét részben hasonló készségleírásokat láthatunk. A kép hátterében az az elgondolás húzódik meg, hogy a két rész (a kreativitás és vállalkozó szellem) kölcsönösen kihat egymásra. Emellett – Venus (1969) szerint – a zenével kapcsolatos öt különböző megközelítéssel / viselkedésmóddal is számolnunk kell, amelyek az iskolai ének-zene tantárgyban érvényesülnek (ilyenek a reprodukció, a recepció, az átalakulás és az átgondolás). Ezen megközelítések / viselkedésmódok különböző szintű kreativitásra ösztönöznek, amint a képen is látható. Tehát az iskolai ének-zene tantárgy keretében a zenével való aktív foglalkozás különböző módokon van hatással a kreativitás különböző lépéseire.

 

Vállalkozó szellem és kulturális együttműködés

Az elgondolástól a megvalósításig minden résztvevő minden lépést megtapasztal; az összes paramétert azonosítják és mérlegelik, legyen akár szó nemzetközi találkozókra vagy az Előadásra való utazásról, illetve az esemény kommunikálásáról.

A Musik kreativ+ projekt segít felhívni a figyelmet arra, hogy milyen fontosak a kollektív kapcsolatok, a tudás, mások és mások kultúrájának elismerése, valamint a kritikai gondolkodás és az érzékenység fejlesztése (Schlienger 2016).

A Musik kreativ+ iskolák, zenei együttesek és egyetemek számára is egyedülálló tapasztalatot jelentett, amely nemcsak nemzetközi jellege folytán, hanem a hivatásos zenészek, iskolák és egyetemek közötti találkozók miatt is életre szóló és gazdagító élmény. A partnereknek minden szinten meg kellett tanulniuk együtt dolgozni, kommunikálni és megérteni egymást különböző nyelveken, csendben, gesztusokkal vagy zenével.

Mindenki hozzájárult és erőfeszítéseket tett a projekt megvalósításáért: mindenki épített és gyakorlatba ültetett, kommunikált és előadott.

Ha vágyat akarunk ébreszteni, hogy a résztvevők merjenek, feltaláljanak, ösztönözzék a kreativitást, és kísérletezzenek, akkor a vállalkozó kedvet is megfelelő mederbe kell terelnünk.

 

Irodalom