Performance

A 20. század közepétől jelentkező, az avantgárd mozgalmakból erős ösztönzést kapó performatív művészet a zene, költészet, tánc, színház, improvizáció, és vizuális társművészetek átfogó megjelenése, melyben a hagyományoktól elszakadással gyakran kultúrává kövült szokások, tradíciók ütköznek. Az ötletek művészete (Goldberg, 1988) ez, személyiség és tárgyi környezet, nézők és előadók közötti interakció, mely hatás és visszahatás hálózataként a közönséget véleményformáló képességének újra értelmezésére készteti. A társadalmi normákon túllépő performance mint előadói műfaj ugyanakkor nincs végérvényesen intézményesítve és domesztikálva, az általa feszegetett kérdések nincsenek megválaszolva (Szőke, 2000).

A performance szó jelentése az előadáson túl teljesítmény is, melynek végrehajtása, tartalmi kitöltése nem nélkülözheti a kreatív attitűdöt. A tanulók iskolai énekórai kreativitásának fejlesztését célul tűző Musik kreativ+ programban kulcsszerep jut a performance műfajának. A programban a diákok és profi muzsikusok közös iskolai performance-ainak elsősorban nem a közönség szórakoztatása a célja, ezek inkább a kreativitás fokozása végett létrehozott performance szituációk, gyakorlatok, kísérletek. Ezáltal a diákok nem kerülnek olyan stresszhelyzetbe, melyet egy hagyományos előadás önkéntelenül is eredményez, színpad és közönség velejáró egymásra hatásaként. Hagyományos értelemben tehát itt – amennyiben van – a közönség sem a szokásos, melyet jól mutat egyes esetekben a publikum helyének kijelölése, vagy éppen annak meghatározhatatlansága.

A kreativitás megjelenésének színteret adó performance-ok a Musik kreativ+ tananyag mellett a programeredmények bemutatásának, közvetítésének jól érzékelhető módjai is. A négy ország koncepcióinak formát adnak, és mint az egyes ötletek próbái, bizonyítékai a kidolgozott koncepció működőképességének. Ugyanakkor nem adnak végső formát az ötleteknek, hiszen azok inspirációt nyújtva mindig tovább vihetők, új utakat nyitva a további kísérletezéshez. A program során az iskolások olyan kreatív performance-okat hoznak létre, mint természet és külső környezet zajainak zenébe öntése és előadása hangszerekkel vagy énekhanggal; adott zeneműre vagy zenei részletre rövidfilm készítése; árnyjáték színpadi és zenei előadókkal; haiku megzenésítés és grafikus notáció; népzenei és néptánc performance; zene és mozgásimitáció; hangszeres, ének és mozgás improvizáció; afrikai és kortárs zenei szintézis; zenei inspiráció megjelenítése képi installációban, poszter és plakát készítés. A performance-ok hossza – igazodva a rendelkezésre álló időhöz és az iskolások, életkorához, koncentrálóképességéhez – általában pár perces, de a tematikától és a választott előadási technikától függően ez a spektrum elhúzódhat a pár másodperctől húsz perc fölötti időtartamig is.

A performance kísérleteknek ugyan nem a nyilvános előadás az elsődleges szerepük, de néhány – a felvonultatott technikai elemeknek is köszönhetően – reprezentatív előadás hatékony disszeminációs funkciót is betölt (pl. kompozíció az utca hangjaiból, rövidfilm), pontos képet adva a Musik kreativ+ program célkitűzéseiről. A tananyag készítőinek meggyőződése, hogy a bemutatott működő példákon, illetve hasonló performance-ok létrehozásán keresztül az iskolai ének-zene oktatásban a tanulók kreativitása jelentősen fejlődhet, pozitív hatást gyakorolva a tanulási folyamatok hatékonyságára és a gyermekek kognitív funkcióira, személyiségére.

 

Irodalom

  • Goldberg, RoseLee: Performance Art. From Futurism to the Present, Harry N. Abrams, Inc., Publishers, New York, 1988, p 152
  • Madeira, Cláudia: The “return” of performance art from a glocal perspective. Juventude e práticas culturais nas metrópoles. Dossiê “Juventude e práticas culturais nas metrópoles”, Artigos, Vol. 1, No 2/2012   www.cadernosaa.revues.org/652?lang=es
  • Szőke, Annamária (edit.): A performance-művészet, Artpool – Balassi Kiadó – Tartóshullám, Budapest, 2000, p 7-12.