Kulturális együttműködés

Az iskolai ének-zene órák kreativitását támogató Musik kreativ+ program egyik alapgondolata az egyetemi tanszékek, általános iskolák és professzionális zenei együttesek közötti együttműködés alkalmazása (ld. a projekt ismertetését). A projekt – a partnerek sokszínűsége, valamint a négy európai országban működtetett egyedi programok révén – heterogén szerkezetű, s ennélfogva országos és nemzetközi egységek keretében is felhasználható kulturális együttműködések alapján. A létrehozott didaktikai modellek olyan oktatásösztönző eszközöket nyújtanak, amelyek szélesebb földrajzi és kulturális térben is alkalmazhatók.

Az élőzenével való kapcsolat elősegítheti a gyerekek ösztönzését arra, hogy a zene által új ismeretekre és tapasztalatokra tegyenek szert, s támogathatja őket, hogy tevőlegesen és kreatívan fejezzék ki magukat. Ez a zenei tevékenységek legerősebb motivációs eszköze, és általában hatékonyabban megragadja a gyerekek személyiségének érzelmi és racionális vetületeit, mint a reprodukált zene. Mivel a gyerekek közvetlenül hallanak hangszeres vagy hangszeres-vokális előadást, a zenehallgatás magasabb hatásfokkal befolyásolja érzelmi megtapasztalásukat, képzeletüket, fantáziájukat és gondolkodásukat (Sedlák 1977, 1985). A gyerekek zene iránti érdeklődésének és saját zenei tevékenységüknek a feltételei még kialakulóban vannak. Itt teljes szerepet kap a szemléltetés elve, amely igen fontos a gondolkodásfejlesztés folyamatában (Piaget 1966), hiszen a hallás útján történő érzékelést vizuális képek, látványélmény és mozgásérzékelés is intenzívebbé teszi az értelmezés során (Váňová 2016).

Az élőzenét ebben az esetben professzionális zenészek mutatják be a gyerekeknek. Az interakció során ez ösztönzőleg hat a diákok hallásérzékére, s kiterjeszti a zenehallgatás élményét, valamint a zene fizikai vonatkozásai, kifejezési lehetőségei, az alkotó stílustechnikák, a hangszínadottságok stb. iránti tudatosságukat. A gyerekeket a zenészek kreatív zenei tevékenységekbe vonják be imitáció, az adott zene – vagy egyes elemeinek – variációja útján. A zenei és nem zenei szempontok integrálásával esetleg alkalmazhatnak színjátékelemeket is, köztük táncot, művészeti és szavalóelőadást, amelyek szintén elősegítik a gyerekek független és kreatív hozzáállását (Read 1967).

A Musik kreativ+ projekt különböző zenei együtteseket alkalmaz, amelyek jellege egybevág a programban szereplő egyedi, országos csoportok programsajátosságaival. A partneri együttműködés alapján didaktikai modellek készültek, amelyekben (mind kortárs, mind klasszikus) zeneművek, valamint az afrikai népcsoportok eredeti környezetében és valós élethelyzetekben megfigyelhető népzenei és más, eredeti zenei kifejezési módok támogatják a gyerekek kreatív készségeit. A gyerekek percepciós, interpretációs és kreatív tevékenységeihez a zenészek biztosították az impulzusokat, zenekari vagy szólóinterpretációk útján. A tanulókat például zongora-, fuvola- és ütőhangszerjátékkal, valamint egy sor nem hagyományos hangszerrel motiválták. A zenekari játék területén egy vonósnégyes és cimbalomzenekar játéka nyújtott ösztönzést. A kreatív szempontok meghatározták a ritmussal, ritmikus mozgással, énekkel és hangszerjátékkal kapcsolatosan a gyerekek számára kialakított tevékenységeket, valamint játékukat a hangokkal, a zenei elemekkel vagy improvizációs modellekkel. A jellemző, zeneileg kifejező elemek megfigyelését elemi mozgással, karmestergesztusokkal, művészi kifejezéssel, gyermekjátékkal vagy dramatizálva – így film formájában bemutatott árnyjátékkal – kísérték.

Az oktatás során akkor is élőzenét kellene játszani, ha a tanárnak nincs lehetősége professzionális zenészekkel együttműködni. A tanár maga is tolmácsolhat egy zeneművet, vagy olyan tevékenységekbe is bevonhatja a tanulókat, amelyek révén hangszeres és vokális képességeik fejlődnek a zenét tanító iskolában. A mellékelt videofelvételekből szintén ihletet meríthetnek. Ilyen esetben a tanár részéről kell kreatívan és vállalkozói szellemmel eljárni.

 

 

Irodalom

  • PIAGET, Jean. (1966). Psychologie inteligence. Prague: State Pedagogical Publishing House. From the French original La psychologie de l´intelligence, Paris (A. Colin), 51961, translation by František Jiránek.
  • READ, Herbert Edward (1967). Výchova uměním. Praha: Odeon. From English original Education Through Art, London 1954, translation by Jan Caha.
  • SEDLÁK, František (1977). Nové cesty hudební výchovy. [New Ways of Music Education.] Prague: State Pedagogic Publishing House.
  • SEDLÁK, František (1985). Didaktika hudební výchovy 1. [Didactics of Music Education 1.] Prague: State Pedagogical Publishing House.
  • VÁŇOVÁ, Hana (2016). Hudební psychologie pro učitele. [Music Psychology for Teachers.] Prague: Charles University, Karolinum Publishing House.