2. elem: Hangkompozíció

Rövid összefoglalás

Ez a szakasz a „hallgatósétára” épít, amely a modul része. A tudatos hallgatással kapcsolatos intenzív munka, a csend megtapasztalása és a személyes környezetünk hallás útján való feltárása után a hangsúly most arra helyeződik, hogy a hallgatói benyomásokat újra áthelyezzük a hangszintre, és hangkompozíciót hozzunk létre.

A diákok a különböző lehetőségeket dolgoznak ki a zenei megvalósításra. Képesnek kell lenniük arra, hogy szabadon részt vegyenek a saját hangkompozícióik megalkotásában, amely során az egyes csoportok eltérő módszereket alkalmazhatnak, nevezetesen:

  • hallgatói állomáson érzékelt hallgatói benyomások konkrét reprodukcióját
  • hangkompozíciót alkotnak, amelyben a különböző állomásokon szerzett hallgatói benyomásokat új hangtájjá rendezik át
  • élő és digitális hangok keverékén alapuló új alkotást

Ez a rész elsősorban az első két lehetőséggel foglalkozik. A hangsúly a hangminőségre, az együttesben előadott zenei játékformákra, a zenei párbeszéd és kölcsönhatás formáira vonatkozó tudatos döntésekre helyeződik, valamint – a választott témára való tekintettel – a zenei jelentés létrehozására.

  • Időtartam:2 x 90 perc

A kreativitás és vállalkozó szellem kulcsszavai: érzékenység a problémák sokfélesége iránt, elgondolások és megoldások kialakítása, rugalmasság

Musikkreativ+ – Abschlusskonzert: Teil 2 (Deutschland)

(A videó a tanulók „Post – Caritas” c. hangkompozíciójával kezdődik.)

Leírás

Step 1: Bemelegítés – hangpárbeszéd

Előkészítés: a diákok párokat alkotnak, és egymással szemben ülnek. A székeket félkörben helyezzük el. Mindenki behunyja a szemét. A kifejezések, amelyekkel leírhatják a hallgatóséta során szerzett hallgatói benyomásaikat (hallgatóséta, 1. elem), kártyákra vannak írva (pl. hangok / beszélgetés, harangok, madarak csicsergés, szapora lépések…).

A tanár lejátszik egy kísérőritmust – vagy egy saját maguk által választott folyamatos ritmust, vagy egy folyamatos alapütemet –, az egyik tanuló a karmester szerepét vállalja.

Sorrend:

  • A tanár elkezdi lejátszani a kísérőritmust.
  • A karmester kiválaszt egy kifejezést, és bemutatja a pároknak.
  • Amikor a karmester megérint egy párt a vállukon, az a pár elkezdi visszaadni azt a hangot a saját hangjával vagy a testével képzett hangokkal, és improvizál egy hangpárbeszédet a társakkal.
  • A párok mindaddig folytatják, amíg a karmester ismét meg nem érinti őket a vállukon; ekkor befejezik a párbeszédüket.
  • A karmester akárhány párt megérinthet, s így meghatározza a hangpárbeszédek dinamikáját és sokféleségét.

Amikor a tanár szünetet tart, mindenki leállítja a hangpárbeszédet. Amikor a tanár újrakezdi a ritmust, a résztvevő párok folytatják a párbeszédet.

Ezt a szekvenciát többször is meg lehet ismételni, más-más karmesterekkel. Mindegyik karmester új kifejezéseket választhat a hangzáshoz.

Választható opció, hogy a hangpárbeszédek csak különböző jellegű beszélgetésekre összpontosítanak (beszélgetések az iskolaudvaron, suttogás az osztályteremben, …);

Step 2: Bevezetés a hangkompozícióba

A diákok és a tanárok megtekintik a hangtérképet (lásd a „hallgatóséta” leírását), és kidolgozzák a lehetséges módokat, ahogy az egyes állomásokon felvett hangélményeket osztályozhatják, mint például:

  • hangalkotás alapján (ütéshang, csengés, …)
  • hangforrás alapján (emberi, gépi, természeti…)
  • mozgás folytán létrejött / statikus hangok (repülő madarak, sietős léptek, vagy: iskolai szünetcsengő, gyalogoslámpák kattogása…)

Step 3: A hallgatói benyomások zenei jellemzői

A hangtérképről származó különböző kifejezések segítségével az osztály kidolgozza a hallgatói benyomások zenei jellemzőit, utalva azok

  • térbeli dimenziójára, azaz hangmagasságára, a hangmozgás irányára, pontos, egyenes vagy lapos hang stb.
  • időbeli dimenziójára, azaz tempójára, ritmusára,
  • dinamikai dimenziójára, azaz hangerejére, hangsúlyozására, hangszínére

Példa: futólépések, gyors tempóban, p – cresc – f – decresc – p, ütőhang, karakter, impulzív, erősödő…

Az osztály együttesen megpróbálja elsőként előadni a tárgyalt fogalmakat, saját hangszereken vagy iskolai hangszereken.

Step 4: Hangkompozíció kialakítása

A diákok kis csoportokat alkotnak, és kidolgozzák a hangtájról alkotott saját elgondolásukat. Ez különböző módokon valósítható meg. Az alábbiakban bemutatott eredmények a projektből származnak:

  • A diákok kifejezéseket választanak a hangtérképről, és egy rövid történetet találnak ki róluk
  • A hangok korábban tárgyalt jellemzői alapján a tanulók elhatározzák a történetben szereplő hangok vokális / instrumentális megvalósítását.
  • A csoportok bemutatják eredményeiket az osztály előtt.
  • Minden csoportos eredményt ekkor egyenként egyetlen nagyszabású hangkompozícióba olvasztjuk. Az osztály ekkor mindegyik előadás után különböző döntéseket hoz, és átgondolja őket.

Impulzusok a döntéshozatali folyamathoz és az átgondoláshoz:

  • Ki és mikor játszik?
  • Ki játszik kivel?
  • Vajon mindenki egyszerre játsszon, vagy egymás után, különböző időpontokban?
  • A játékosok cserélnek hangszert egymás között?
  • Hogyan lehet másképp játszani a hangszereken?
  • Hol vannak szünetek?
  • Vannak ismétlések?
  • Vannak meglepő pillanatok? …

A kompozíció további fejlesztésének folyamata több héten át is eltarthat. Ez alatt az alkotói folyamat alatt az osztály játszik, felvételt készít, átgondol, s újra és újra változtat a darabon, amíg reprodukálható eredményt nem kap, amelyet mind a tanulók, mind a tanár kielégítőnek talál.

 

Kompetenciák

A feladat keretében a diákok:

  • szemkontaktus nélkül, szóban vagy akusztikailag kommunikálnak társukkal.
  • leírják a hallgatói benyomások zenei jellemzőit, majd ezeket lefordítják énekes / hangszeres előadás „nyelvére”.
  • kifejezik a saját zenei elgondolásaikat; majd ezeket másokkal közösen, együttesben megvalósítják és fejlesztik.
  • önálló, felelős megállapodásokra jutnak a csoportban, és konstruktívan együttműködnek másokkal.

Anyagok

  • hangtérképek és lapok
  • iskolai hangszerek
  • lehetőség szerinti saját hangszerek
  • időrendi beosztás
  • felvevő