Featured Video Play Icon

Csehország

  • Egyetem: Masaryk Egyetem Brno, Pedagógiai Kar Zenei Tanszék
  • Iskola: Jaromír Hlubík Általános Iskola és Óvoda
  • Együttes: Horňáckói Petr Galečka cimbalomzenekar, Lipov
  • Koncepció: Kreativitás fejlesztése hagyományos cseh népzene segítségével

Egyetem: Masaryk Egyetem Brno, Pedagógiai Kar, Zenei Tanszék

A Zenei Tanszék (Masaryk Egyetem, Brno) az 1946-ban létrehozott Pedagógiai Kar része. Az intézmény jelenleg középiskolák alsó és felső osztályainak leendő ének-zene szakos tanárok számára kínál alapképzési és mesterképzési programokat, zongora és magánének tanulmányokat, valamint a Zeneelmélet és zeneoktatás nevet viselő pedagógiai szakirányú doktori programot működtet. A hallgatók egyebek mellett összhangzattant, zenetörténetet, kórusvezetői alapképzést, hangszerkészítést, hangképzést, zenepedagógiát, didaktikát, zenei esztétikát, művészetelméletet, multimédiás alkalmazásokat, etnomuzikológiát, népzenét stb. tanulnak. A Tanszékhez egy vonószenekar, és az egész egyetemet képviselő kórus is tartozik.

A tanszék tagjainak publikációs tevékenysége – a zenei értékelmélet, az esztétika, a szemiotika, a didaktika, az etnomuzikológia területeit átfogó tanulmányanyagok, tankönyvek és monográfiák közlése mellett – a zene és a zenekultúra minden területének empirikus kutatásaira is kiterjed, azzal a céllal, hogy ismertesse a zene társadalmi funkcióinak dinamikus átalakulását a mai világban a fiatalok életében. A tanszék arculatát nagymértékben meghatározza a kortárs zeneszerzésre és zeneértelmezésre, valamint a „régi zene” hiteles értelmezésére irányuló gazdag művészeti tevékenység. A tanszék egyik fontos tevékenysége – amelynek gyökerei az 1960-as évekbe nyúlnak vissza – a Musica viva in schola néven ismert rendszeres zenei és pedagógiai konferenciák szervezése.

A Musik kreativ+ projekt résztvevői (a Masaryk Egyetemről):

• Doc. PhDr. Judit Kučerová, Ph.D .: koordinátor, a cseh projekttervezés fejlesztése, a nemzeti és nemzetközi partnerintézmények közötti együttműködés biztosítása, tantervfejlesztés, zenei anyagok keresése, egyetemi hallgatók és zenészek bevonása a programba, projektmunkák és nemzetközi projekttalálkozók szervezése, szerkesztői munkák, EU-s dokumentumok és jelentések kidolgozása, tájékoztatás közzététele a projektről.

• PhDr. Blanka Knopová, CSc: tantervfejlesztés, az oktatási elgondolások ellenőrzése a gyakorlatban, egyetemi hallgatók bevonása a programba, oktatói anyagok keresése, együttműködés az általános iskolai tanárokkal, diákokkal és zenészekkel.

• Doc. PhDr. Marek Sedláček, Ph.D.: fotózás, videoanyagok készítése, a dokumentumfeldolgozás kidolgozása, szerkesztői munkák, tájékoztatás közzététele a projektről, fordítói tevékenységek.

• Hana Havelková MA: tantervfejlesztés, az oktatási elgondolások ellenőrzése a gyakorlatban, oktatóanyagok keresése, együttműködés az általános iskolai tanárokkal, diákokkal és zenészekkel, fordítási és tolmácsolási tevékenységek.

• Ondřej Musil MA: fényképfelvétel, videoanyagok készítése, dokumentumfeldolgozás kidolgozása, együttműködés az általános iskolai tanárokkal, diákokkal és zenészekkel, fordítási és tolmácsolási tevékenységek.

• Radka Hladilová, DiS., MA: együttműködés az általános iskolai tanárokkal, diákokkal és zenészekkel, fordítási és tolmácsolási tevékenységek.


Iskola: Jaromír Hlubík  Általános Iskola és Óvoda, Lipov

A Jaromír Hlubík Általános Iskola és Óvoda Lipov faluban, a Fehér-Kárpátok lábánál található, Délkelet-Morvaország területén. Ez a régió a népi kultúra élő hagyományairól ismeretes. A falut mintegy 1500-an lakják. Az általános iskolát és óvodát, napközit és büfét magában foglaló intézmény alapítója maga Lipov község. Jelenleg 147 tanuló jár kilenc osztályába (évfolyamába), Lipov és Louka falvakból. A gyerekek különböző műveltségi és sportversenyeken vesznek részt, s különösen a sportban értek el jó eredményeket. Az Iskolai Sportklub Egyesületéhez tartozó diákok a Hodonín megyei 69 általános iskola közül harmadik helyezést értek el az egész év során rendezett sportversenyeken (padlólabda, kosárlabda, tenisz, úszás, asztalitenisz, labdarúgás, atlétika stb.). A diákok több mint harmada folklórtevékenységet is végez. Itt működik a Lipovjánek gyerek folklóregyüttes, amely korosztálytól függően három gyerekcsoportból áll. A gyerekek az együttes keretében énekléssel, tánccal és zenekari cimbalomjátékkal ismerik meg és őrzik régiónk népzenéit és -hagyományait. Gyakran képviselik az iskolát kulturális előadásokban a településen és környékén, részt vesznek a folklórfesztiválokon stb. Az iskola Jaromír Hlubík cseh hazafi és tanító nevét vette fel, aki itt tanítóskodott.

Az Musik kreativ+ projekt résztvevői (az iskolából):

  • • Petr Galečka MA: a gyerekekkel végzett munka megszervezése, az általános iskolai tanárokkal, diákokkal és a zenészekkel való együttműködés, zenei anyagok keresése, dalok hangszerelése, gyerekek felkészítése cimbalomzenekarban, fényképfelvétel, videoanyagfelvétel, dokumentumfeldolgozás kidolgozása, EU-s dokumentumok és jelentések kidolgozása.• Jarmila Kopuncová MA: gyerekekkel való foglalkozás a zenei nevelésben, oktatási témák keresése és ellenőrzése, gyerekekkel való együttműködés nemzetközi találkozókon, fényképfelvétel, videofelvétel.• Lenka Ňorková MA: művészeti oktatói munka a gyerekekkel, oktatási témák keresése és ellenőrzése.

Együttes:  Horňáckói Petr Galečka cimbalomzenekar, Lipov

A Horňáckói, Lipov falui Petr Galečka cimbalomzenekar a Cseh Köztársaság délkeleti részén, Morvaországban, Szlovákia határán fekvő Horňácko-vidék folklórörökségére összpontosít. Az együttes 1993-ban állt össze, a Lipovjan táncegyüttes együttműködésével. A zenekar repertoárja elsődlegesen a saját régió népzenéjét dolgozza fel, de nem kizárólagosan. A zenekart 8 zenész alkotja (vonósok, klarinét, cimbalom). A zenekar számos külföldi fesztiválon adott elő: Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Lengyelországban, Horvátországban és Szlovákiában, és számos előadást valósítottak meg cseh városokban is. Amikor a Cseh Köztársaság csatlakozott az Európai Unióhoz, a zenekar Brüsszelben lépett fel. Az együttes öt felvételt készített. A zenészek régóta dolgoznak a gyerekénekesekkel különböző nyilvános versenyeken. A Musik kreativ+ projekt keretében részt vettek a zenei minták előkészítésében. Kíséretet szereztek a kiválasztott dalokhoz, részt vettek a hangszerelésben, éneklésben, táncban, gyerekjátékban stb.

Az együttes tagjai, akik részt vettek a Musik kreativ+ projektben:

  • Petr Galečka MA, hegedű (prímás, zenekarvezető)
  • Petr Hlahůlek, hegedű
  • Ing. Josef Staša, hegedű
  • Milan Červenka mérnök, klarinét
  • PhDr. Vít Trachtulec, cimbalom
  • MUDr. Jiří Ovečka, nagybőgő
  • Ing. Josef Karásek, brácsa
  • Ing. Zdeněk Maňák, brácsa

Koncepció: Kreativitás fejlesztése hagyományos cseh népzene segítségével

Ez az általános bevezetés modulokra vonatkozik: Inspiráció néptánc, népdal ritmusa alapjánInspiráció a néphagyományokból és szertartásos folklorból, és and Inspiráció a természet hangjaiból 

A zenei folklórörökség gondozása

A falusi néprétegek hagyományos kultúrája jelentősen vonzotta az európai társadalmat, különösen a felvilágosodás és a romantika idején. A 18. és 19. század fordulóján a migrációs folyamatokkal összefüggő gazdasági-társadalmi változások hatására került sor az első próbálkozásokra, hogy a népi kultúrát az eredeti környezetéből egy más kontextusba, más környezetbe helyezzék át (Pavlicová & Uhlíková 1997). A népköltészet, a népdal, a népzene és a néptánc – esztétikai értéküknek köszönhetően – különböző művészeti területeken az inspiráció forrásaivá váltak. Száz évvel később, a kulturális-társadalmi életfeltételek átalakulása miatt a hagyományos népi kultúra változása még inkább felgyorsult. A társadalom szellemi életének képviselői felismerték, hogy bizonyos kulturális értékek már veszendőbe mentek, és igyekeztek a népi kultúra megóvására lépéseket tenni fenntartani őket – a népi hagyomány számos megnyilvánulása nekik köszönhetően, vagyis külső késztetések alapján maradt fenn. A néptánc és a népzene a nemzet gondosan megóvott kulturális örökségének részévé vált (Pavlicová & Uhlíková 1997).

A írásban feljegyzett gyűjteményeknek, váltogatott antológiáknak és daloskönyveknek köszönhetően a folklóranyag megőrződött, ugyanakkor a jelenségek spontán terjedésében is változások álltak be. A népdalok ismerete és népszerűsége a 19. század utolsó évtizedeiben jelentősen visszaesett. Számos cseh író (Bartoš 1874, 1890, Neruda 1891), zeneszerző (Janáček 1890), tudós (Hostinský 1906, Helfert 1925) és még sokan mások említették az iskolai és családi oktatás fontosságát a népdalok bemutatásában. Bedřich Václavek (1930/40) zenetudós ekkoriban határozta meg a népdal és népművészet gyakorlati megőrzésének követelményét. Václavek hangsúlyozta, hogy nem helyes a hagyományos népi kultúra iránt romantikus csodálatba esni, mindazonáltal szükségesnek tartotta a népi kultúra megnyilvánulásainak alkalmazását más kreatív tevékenységekhez. Václavek gondolatait más kutatók (Sirovátka 1973, Holý 1979, Sirovátka-Holý 1985) elsősorban az iskolai oktatásban fejlesztették tovább.

Népdal, hangszeres zene és tánc az iskolában

A népdalok a cseh iskolákban hagyományos kiindulópontot jelentenek a gyerekek zenei képességeinek és készségeinek fejlesztéséhez. Az oktatási folyamat pótolhatatlan részét képezik (Sedláček 1999), különösen a gyerekek fejlődésének általános iskolai szintjén (Jurkovič 1997). Különböző formákban hatotta át a múlt század cseh ének-zeneoktatási rendszereit és didaktikai anyagait, leginkább az elmúlt negyven évben (Sedlák 1977, 1979, 1985). A jelenlegi társadalmi fejlődési feltételei közt – amelyeket a sokrétűség és a technikai média által nyújtott és sokrétegű kulturális jelenségek határoznak meg – figyelembe kell venni, hogy változik az emberek – különösen a fiatalok – hozzáállása a hagyományos életjelenségekhez, így a zenei folklórhoz is. Bár ez a terület a kulturális örökség fontos része, céltudatos oktatás nélkül tartalma és költőisége (néha zenéje is) elhalványul a fiatalok ismeretei közt (Kučerová 2011). Különösen a tizenévesek népzenével kapcsolatos hozzáállása eredendően negatív; s a részükről érzett nyomás miatt egyes tanárok feladják, és csak kivételes esetben vonnak be folklórműfajokat az órai anyagokba. Ha követni szeretnénk az őseink kulturális és oktatási örökségét, és teljes mértékben felhasználnánk az ifjúság racionális és érzelmi érettsége érdekében, akkor meg kell találnunk a hagyományos jelenségek bevezetésének módjait, akár korszerű környezetben is, hogy vonzók legyenek a jelenlegi és a majdani fiatal generációk számára (Kučerová 2011).

A népdal, az instrumentális zene és a tánc az iskolában oktatási célok és eszközök alkalmazásához is felhasználható. Hozzáférhető formában teszik lehetővé az aktív zenei (ön)megvalósítást és élményt, ami fontos ösztönzője a kreatív hozzáállásnak a tanulók megnyilvánulásaiban. A hagyományos népzene különböző lehetőségei értelmezési és érzékelési tevékenységeket kínálnak, s ezek a megnyilvánulások ugyanakkor a kreatív tevékenységek megvalósításának témaköreit kínálják. A kreatív ingerek lehetnek dallamos–ritmikus és költői jellegűek, a dal dallama és hangszeres kísérete alapján; kifejezhetnek zenei mozgást, táncos vagy színjátszói megnyilvánulásokat. A kreatív folyamat során a résztvevők átgondolják az adott aspektust – amely a dal zenei és nem zenei jellegéből fakad –, valamint egy új formává történő fokozatos átalakulását. A kreatív helyzetek különböző fázisokon mennek keresztül – a variációk alkalmazásától, a különböző folklórminták utánzásától, a különböző művészeti területek és kulturális kapcsolatok közötti párhuzamok keresésétől egészen a gyerekek saját zenei produkciójának megnyilvánulásáig. A tanulók képességeik és készségeik alapján részt vesznek a zenei tevékenységben, kollektív, csoportos vagy egyéni munkával; a folklórszerkezet sikeresen használható az elemi játéktevékenységekben, amelyeket egy daldal vagy akár kreatívabb feladatokkal folytatunk. Az értelmezési készségek és a hallásélmény fejlesztésével egyidejűleg a gyerekek erősítik zenei emlékezetüket is, valamint zenei gondolkodásukat, fantáziájukat, általános képzelőerejüket, életerejüket, egyéb lélektani sajátosságaikat és gyermeki személyiségüket.

A következő didaktikai témák a cseh népdalok zenei és verbális részének, regionális dallamtípusainak, táncainak, hangszeres kíséretének lehetőségeit mutatják be. A tanulók kreatív tevékenységének ösztönzését olyan szempontok szerint valósíthatjuk meg, amelyek a folklórstruktúrák funkcionalitását, s az emberi élet közös és ünnepi pillanataihoz fűződő kapcsolatokat tükrözik, amelyekhez hozzátartoznak a zenéből fakadó impulzusok sajátosságai Ez pl. a munkatevékenységekkel való kapcsolatról, az éves és a családi szokásokról, a néphitről, a babonás gyakorlatokról és az adott megnyilvánulás általános esztétikai és etikai jellemzőiről szól.

Irodalom

  • Bartoš, F. (1874). Anthologie z národních písní československých [Anthology from Ethnographic Czechoslovak Songs]. Praha: Fr. A. Urbánek, p. IV.
  • Bartoš, F. & Janáček, L. (1890). Kytice z národních písní moravských [The Bouquet of National Moravian Songs]. Telč: E. Šolc.
  • Helfert, V. (1925). K otázce našeho hudebního folkloru [On the Question of Our Music Folklore]. Morava [Moravia], (1), 230-231.
  • Holý, D. (1979). O životnosti folklóru [On Lifetime of Folklore]. Národopisné aktuality [Ethnographic News], XVI(2), 125-130.
  • Hostinský, O. (1906). Česká světská píseň lidová: úvahy národopisné a hudební [Czech Secular Folk Song. Ethnographic and Music Reflections]. Praha: F. Šimáček.
  • Jurkovič, P. (1997). Lidová píseň – slabikář hudební a literární výchovy [Folk song – The ABC Book of Music and Literary Education]. In Lidová píseň a hudební výchova [Folk Song and Music Education]. Olomouc: Hanex, pp. 7-12.
  • Kučerová J. (2011). Sběratel lidových písní Martin Zeman z Velké nad Veličkou (1854-1919): Profil – Odkaz – Hudebně pedagogické inspirace [The collector of folk songs Martin Zeman from Velká nad Veličkou (1854-1919): Profile – Legacy – Musically Pedagogic Inspirations]. Brno: Masarykova univerzita, pp. 189-191 et seq.
  • Pavlicová, M. & Uhlíková, L. (1997). Od folkloru k folklorismu. Slovník folklorního hnutí na Moravě a ve Slezsku [From Folklore to Folklorism. The Dictionary of Folklore Movement in Moravia and Silesia]. Strážnice: Ústav lidové kultury, p. 6.
  • Sedláček, M. (1999). Lidová píseň jako jeden ze základních stavebních kamenů hudební výchovy nebo jako přežitek? [Folk Song as one of the Basic Building Stones of Music Education or Anachronism?]. In Musica viva in schola XV. Brno: Masarykova univerzita, pp. 11-12.
  • Sedlák, F. (1977). Nové cesty hudební výchovy [New Ways of Music Education]. Praha: Státní pedagogické nakladatelství.
  • Sedlák, F. (1979). Didaktika hudební výchovy na 2. stupni základní školy [Didactics of Music Education at the Second Grade of Elementary School]. Praha: Státní pedagogické nakladatelství.
  • Sedlák, F. (1985). Didaktika hudební výchovy na 1. stupni základní školy [Didactics of Music Education at the First Grade of Elementary School]. Praha: Státní pedagogické nakladatelství.
  • Sirovátka, O. (1973). Bedřich Václavek a péče o lidovou píseň [Bedřich Václavek and the Care of the Folk Song]. Národopisné aktuality [Ethnographic News], X(1), pp. 15-26.
  • Sirovátka, O. & Holý, D. (1985). O folklóru a folklorismu [On Folklore and Folklorism]. Národopisné aktuality [Ethnographic News], XXII(2), 73-84.
  • Václavek, B. (1963). O lidové písni a slovesnosti [On Folk Song and Verbal Art]. Praha: Československý spisovatel, pp. 236-240.